• 
• 

Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület Alapszabály

 

amelyet az Egyesület rendkívüli küldöttgyűlése 2021. november 20-án a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv., a továbbiakban az Egyesülési jogról szóló törvény) rendelkezéseinek megfelelve, módosításokkal egybeszerkesztve fogadott el.

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § Az Egyesület adatai
(1) Az Egyesület neve Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület, rövidített neve: OMBKE, a továbbiakban Egyesület.
Az Egyesület neve: angolul: Hungarian Mining and Metallurgical Society;
franciául: Société Hongroise de l’Industrie Minière et Métallurgique;
németül: Verein Ungarischer Berg- und Hüttenleute;
oroszul: Vengerszkoje Gornoje i Metallurgicseszkoje Obscsesztvo.
(2) Az Egyesület hivatalos nyelve a magyar.
(3) Az Egyesület székhelye: 1107 Budapest, Hízlaló tér 1.
(4) Az Egyesület honlapja: https://www.ombke.hu/
(5) Az Egyesület országos szintű szakmai, közhasznú civil szervezet, amely önálló jogi személyként nemzetközi tevékenységet is folytat.
(6) Az Egyesület szellemi elődjének tekinti a világ első műszaki tudományos egyesületét, az 1786-ban Born Ignác által alapított Sozietät der Bergbaukunde társaságot, valamint a selmecbányai M. Kir. Bányászati és Erdészeti Akadémián 1887-ben alakult Bányászati és Kohászati Irodalompártoló Egyesületet.
(7) Az Egyesület hivatalos iratain, rendezvényein jelképként pecsétjét, jelvényét, zászlaját használja. Az Alapszabály által védett jelképek leírását és rajzát az 1. melléklet tartalmazza.
(8) Az Egyesület tagjainak hivatalos köszöntése Péch Antal javaslatára 1894 óta: „Jó szerencsét!”.
(9) Az Egyesület jelmondatként használt alapértékei: Szakmaszeretet, hazaszeretet, barátság!
(10) Az Egyesület önálló jogi személy. Az Egyesületet a Fővárosi Bíróság 416/1989. (01-02-0000416) sorszám alatt, 6.Pk.60434/1989/1. számú végzésével, 1989. október 6-án a társadalmi szervezetek nyilvántartásába vette, 13.Pk.60.434/1989/16. számú végzésével 1999. március 10-én közhasznú szervezetté minősítette, majd 2012-ben az Egyesülési törvény szabályai alapján közhasznú jogállású szervezetként nyilvántartásba vette.

2. § Az Egyesület célja és tevékenysége
(1) Az Egyesület célja a magyar bányászat és kohászat egyetemes érdekeinek szolgálata, szakembereinek összefogása. Részleteiben:
a) a bányászat és kohászat tudományos, műszaki, gazdasági fejlődésének elősegítése;
b) a bányászat és kohászat szakmai érdekeinek feltárása, védelme és széles körű ismertetése, szakmai érdekképviselet;
c) a bányászok és kohászok társadalmi megbecsülésének elősegítése, erősítése;
d) a magyar szakmai nyelv védelme és fejlesztése;
e) a bányászat és kohászat területén az Egyesület szervezeti keretein belül tevékenykedő szakemberek összefogása, a szakmai összetartozás erősítése és fejlesztése;
f) a bányászati-kohászati szakképzés és szakoktatás fejlesztésének elősegítése, a felnőttoktatás keretében a szakmai képzés és továbbképzés;
g) az emberi értékek, köztük különösen
- nemzeti és társadalmi hagyományok ápolása, a tagság emberi kapcsolatainak, a közösségi élet szervezésének előmozdítása;
- a bányász és kohász hagyományok, a Selmecbányai Akadémia szellemi örökségének, valamint a montanisztikához fűződő Alma Mater hasonló értékeinek és a Szent Borbála kultusz megőrzése, ápolása.
h) kapcsolattartás és együttműködés a határon túl élő és tevékenykedő magyar bányászati és kohászati szakemberekkel;
i) közreműködés az euro-atlanti integráció elősegítése érdekében a bányászattal és a kohászattal kapcsolatos jogharmonizáció szakmai előkészítésében.

(2) Az Egyesület céljai megvalósítása érdekében

a) közérdekű ajánlásokat, állásfoglalásokat dolgoz ki, ezeket nyilvánosságra hozva eljuttatja az illetékes állami, gazdasági, szakmai és társadalmi szervezetekhez, megvitatásukra tagjai sorából szakembereket ajánl;
b) kapcsolatot tart fenn állami, gazdasági, szakmai és társadalmi szervezetekkel és köztestületekkel, együttműködik velük a bányászat és kohászat közérdekű ügyeiben;
c) munkájába bevonja a bányászat és kohászat területén, valamint ezek szakmai vonzáskörzetében tevékenykedő szakembereket, megkülönböztetett figyelmet fordít a szakterületein tanuló és dolgozó fiatalokra;
d) felhasználva a tagok szaktudását és kompetenciáit, tanulmányokat, szakvéleményeket készít;
e) törekszik a magyar bányászati és kohászati szakirodalom fejlesztésére, a külföldi szakirodalom magyarországi, valamint a hazai szakirodalom nemzetközi megismertetésére;
f) a Szervezeti és Működési Szabályzatában (SZMSZ) rögzített módon gondoskodik a Bányászati és Kohászati Lapok kiadásáról;
g) fokozott figyelemmel kíséri a bányászati és kohászati oktatás és képzés helyzetét, fejlesztésüket az együttműködés különböző módjaival mozdítja elő;
h) segíti a bányászat és kohászat tárgyi és írott emlékeinek gyűjtését, rendszerezését, megőrzését, hagyományainak közkinccsé tételét, az ilyen célú gyűjtemények, múzeumok alapítását és működését;
i) szakmai rendezvényeket, tanulmányutakat szervez, résztvevőket küld más szervezetek ilyen rendezvényeire;
j) szakmai tárgyú és társasági összejöveteleket szervez;
k) kapcsolatot létesít és tart fenn a hasonló célkitűzésű magyar, külföldi és nemzetközi szervezetekkel, különös tekintettel a határon túl élő és tevékenykedő magyar bányászati és kohászati szakemberekre és szervezetekre;
l) elismeréseket és kitüntetéseket alapít és adományoz a bányászati és kohászati tudományok, az egyesületi élet, a szaknyelv és szakirodalom fejlesztésének elismerésére;
m) céljai érdekében alapítványokat hozhat létre, részt vesz ilyen alapítványok létrehozásában és támogatásában;
n) vállalkozási tevékenységet folytat szervezetének fenntartására és működőképességének megőrzésére.

(3) Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, pártpolitikai tevékenységet nem végez, pártoktól független, azoktól támogatást nem kap, és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, EU-parlamenti, országgyűlési és önkormányzati választáson jelöltet nem állít, és nem támogat.

(4) Az Egyesület közhasznú szervezetként működik az Egyesülési jogról szóló törvény keretei között.
a) közhasznú tevékenységét a következő közfeladatok ellátásával végzi:

aa) tudományos tevékenység;
ab) szakirodalmi tevékenység;
ac) ismeretterjesztés;
ad) a magyarságtudat erősítése, a magyar szakmai nyelv ápolása;
ae) ipartörténeti jelentőségű szakmai emlékek felkutatása, az emlékhelyek védelme, ápolása;
af) a szakmai kulturális örökség helyi védelme;
ag) a bányász-kohász hagyományok ápolása;
ah) bányásznapi, Szent Borbála-napi megemlékezések szervezése;
ai) tudományos konferenciák és ismeretterjesztő előadások szervezése;
aj) a szakmai kapcsolatok ápolása a határon túli magyarsággal;
ak) az egyetemi hallgatók és fiatal szakemberek bevonása a tudományos munkába, az egyesületi életbe.

(A közfeladatok jogszabályhelyekre való hivatkozását az Alapszabály tartozékát képező 2. sz. melléklet tartalmazza.)
b) az Egyesület a 2. § (1) és (2) bekezdésben részletezett cél szerinti tevékenységeit – a vállalkozási tevékenység kivételével – mint országos hatókörű közhasznú szervezet, a jelen paragrafusban előzőekben felsorolt közhasznú tevékenységi körök keretein belül végzi;
c) az Egyesület tagjain kívül más is részesülhet az Egyesület közhasznú szolgáltatásaiból;
d) vállalkozási tevékenységet az Egyesület csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez;
e) az Egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az Alapszabályban meghatározott tevékenységre fordítja;
f) az Egyesület ügyrendjét, belső szabályzatait, gazdálkodási és nyilvántartási rendjét a közhasznú szervezetekre vonatkozó jogszabályok szerint alakítja ki;
g) az összeférhetetlenségi szabályok tekintetében az Egyesület tisztségviselőinek az Egyesülési jogról szóló törvény rendelkezései az irányadók.

(5) Az Egyesület működésével kapcsolatos, a jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekről az Egyesület Szervezeti és Működési Szabályzata rendelkezik. Elkészítése, karbantartása és közzététele az Elnökség kötelezettsége.

3. § Az Egyesület működésének nyilvánossága
(1) Az Egyesület küldöttgyűlésének és Elnökségének határozatai, működésének, szolgáltatásainak, azok igénybevételi módjának dokumentumai nyilvánosak.
(2) A nyilvánosságra hozatalt az Egyesület a soron következő Bányászati és Kohászati Lapok (BKL) lapszámaiban, 30 napon belül honlapján, valamint az Egyesület más hírközlő felületein történő megjelentetéssel biztosítja.
(3) Az Egyesület okmánytárában elhelyezett, az (1) pontban felsorolt dokumentumokba, nyilvántartásokba, küldöttgyűlési beszámolókba és azok közhasznúsági mellékleteibe – a titkárságon tett előzetes bejelentés alapján, hivatali időben, az egyesületi igazgatóval egyeztetett módon és időpontban –, felügyelet mellett bárki betekinthet, és arról saját költségére másolatot készíthet.

II. TAGSÁGI VISZONY

4. § Az Egyesület tagjai
(1) Az Egyesület önkéntesség alapján, a 2. §-ban meghatározott célok megvalósítása érdekében, közösen tevékenykedő természetes személyekből és jogi személyiségű tagokból áll.
(2) Az Egyesület tagjai egyéni tagok és különleges jogállású tagok. A különleges jogállású tagok pártoló tagok, illetve tiszteletbeli tagok lehetnek.
(3) Az Egyesület egyéni tagja az a természetes személy lehet, aki a bányászat és kohászat iránti elkötelezettséggel betartja az Egyesület Alapszabályát, etikai normáit, és fizeti a tagdíjat. Az egyéni tagjai jogosultak az Egyesület tevékenységében részt venni, melynek során az egyéni tagokat egyenlő jogok illetik meg, és egyenlő kötelezettségek terhelik. Az egyéni tagok tagsági jogaikat a helyi és területi szervezetek taggyűlésein személyesen, míg a szakosztályi és egyesületi küldöttgyűléseken választott küldöttek útján gyakorolhatják. Az egyéni tagok – a tagdíj megfizetésén túl – az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.
(4) Az Egyesület pártoló tagja az a természetes vagy jogi személy lehet, aki, illetve amely az Egyesületet erkölcsi és anyagi támogatásban részesíti. A pártoló tag az Egyesület tevékenységét vagyoni hozzájárulással támogatja. A pártoló tagok az egyesületi és szakosztályi küldöttgyűlésen tanácskozási joggal vehetnek részt. A természetes személy pártoló tagok személyesen, a jogi személyiségű pártoló tagok az általuk kijelölt természetes személy képviselőjükön keresztül gyakorolhatják a jogaikat. Az Egyesület pártoló tagja vezető tisztségviselővé nem választható. A pártoló tagok – az általuk vállalt vagyoni hozzájáruláson túl – az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.
(5) Az Egyesület tiszteletbeli tagja az a személy lehet, aki az Egyesület érdekében végzett kimagasló szakmai és társadalmi tevékenységével megbecsülést szerzett, az Egyesület célkitűzéseinek megvalósulását hosszú időn keresztül kiemelkedően támogatta. Tiszteletbeli tagságra az Elnökség tesz javaslatot, ilyen javaslat előterjesztését az Egyesület bármely tagja és testülete is kezdeményezheti. A tiszteletbeli tagok az Egyesület bármely rendezvényére meghívhatóak. A tiszteletbeli tag tisztségre nem választható, szavazati joga, tagdíjfizetési kötelezettsége nincs.
(6) A tagok személyére vonatkozó adatok nem nyilvánosak.
(7) A tagsági jogviszony keletkezése:
a) az egyéni tag írásos belépési kérelmét a lakóhelye vagy a munkahelye szerint eljárni illetékes helyi vagy területi szervezet vezetőségéhez nyújtja be elbírálásra. A tagfelvételről a helyi vagy területi szervezet vezetősége soron következő ülésén dönt.
b) a pártoló tag felvételéről az Egyesület Elnöksége dönt. A pártoló tagság az Egyesület Elnöksége, és a természetes vagy jogi személy közötti írásos megállapodással jön létre.
c) a tiszteletbeli tagot az Elnökség javaslata alapján a küldöttgyűlés választja meg.
(8) A tagsági jogviszony megszűnik
a) a tag kilépésével;
b) a tag elhalálozásával, jogi személy tag jogutód nélküli megszűnésével;
c) a tagsági jogviszony Egyesület általi felmondásával;
d) a tag Egyesület általi kizárásával;
e) a pártoló tagságra vonatkozó megállapodás bármelyik fél részéről történő felmondásával, 30 nap felmondási idővel.
(9) A tag tagsági jogviszonyát bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti az Egyesület Elnökségéhez címzett írásbeli nyilatkozattal. A lemondó nyilatkozatot az Egyesület titkárságához kell benyújtani, amely a nyilatkozatban feltüntetett dátummal egyezően intézkedik az egyesületi nyilvántartásból való törlésről.
(10) Annak a tagnak, aki tárgyévi tagdíjfizetési kötelezettségének a következő év március 31. napjáig, kétszeri írásbeli felszólítás ellenére sem tesz eleget, az Egyesület 30 napos határidővel írásban felmondhatja a tagsági jogviszonyát. A felmondásról az Egyesület Elnöksége indokolt határozatban dönt, melyről az érintett tagot írásban igazolható módon (könyvelt postai küldeményben, vagy a kézbesítés tényét igazoló e-mailben) értesíti.
(11) A tagnak jogszabályt, az Egyesület Alapszabályát vagy küldöttgyűlési határozatát súlyosan, vagy ismételten megsértő magatartása esetén az Egyesület – bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére – a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le:
a) a kizárásra vonatkozó kezdeményezést az Egyesület Elnökségéhez szükséges eljuttatni, mely alapján az Elnökség dönt a kizárási eljárás megindításáról;
b) az eljárás alá vont tagot írásban kell értesíteni az ellene megindított eljárásról és annak okairól. A tag és/vagy jogi képviselője az eljárást elrendelő iratból jogosult megismerni a terhére rótt tényállást. Az eljárás alá vont tagot – ha van jogi képviselője, akkor annak jelenlétében – az Elnökség által megalakított eseti, három fős, egyéni tagokból álló fegyelmi bizottság hallgatja meg. A meghallgatás során lehetőséget kell adni a tag számára az érdemi védekezés előterjesztésére;
c) az eljárás alá vont tag betekinthet az ügyével kapcsolatosan keletkezett iratokba, azokkal kapcsolatosan észrevételeket tehet;
d) a meghallgatásról és az eljárás alá vont tag észrevételeiről, illetőleg annak értékeléséről, és a meghallgatáson elhangzott egyéb érdemi nyilatkozatokról jegyzőkönyvet kell felvenni, melyet a fegyelmi bizottság vezetője, valamint az eljárás alá vont tag írnak alá;
e) a kizárás tárgyában a fegyelmi bizottság határozatot hoz;
f) amennyiben a tag és/vagy jogi képviselője nem jelenik meg a fegyelmi bizottság előtt, távollétében is döntés hozható a kizárásról;
g) a tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni, és indokolással kell ellátni, az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal írásban kell közölni, és tájékoztatásul az Elnökség részére is meg kell küldeni;
h) a kizárást kimondó határozat ellen az érintett taggal való közléstől számított 15 napon belül halasztó hatályú, írásban tett fellebbezéssel lehet élni az Egyesület Elnökségéhez, mint másodfokon eljáró döntéshozó testülethez. A fellebbezést az Elnökség 30 napon belül köteles elbírálni, és határozatot hozni;
i) a tag kizárását másodfokon az Elnökség bírálja el, és a döntéséről tájékoztatja a küldöttgyűlést;
j) különleges jogállású tag és vezető tisztségviselő ellen benyújtott kizárás iránti kezdeményezés esetében másodfokon a fellebbezés benyújtását követő 90 napon belül a küldöttgyűlés jár el.

5. § A tagok jogai
(1) Az Egyesület egyéni tagjai szavazati joggal rendelkeznek a helyi és területi szervezet taggyűlésein, a taggyűlés napirendjére, napirendi pontjára javaslatot tehetnek, a taggyűlésen felszólalhatnak.
(2) Az Egyesület egyéni tagjai választott küldöttek útján képviseltetik magukat az egyesületi és szakosztályi küldöttgyűlésen. Az egyéni tagok az egyesületi és szakosztályi küldött gyűlésen tanácskozási joggal vehetnek részt.
(3) A pártoló tagok az egyesületi és szakosztályi küldöttgyűlésen tanácskozási joggal vehetnek részt, ahol a jogi személyiségű pártoló tagot annak vezetője, vagy írásban megbízott képviselője képviseli.
(4) Az Egyesület egyéni tagja – ha a törvényben foglalt feltételeknek eleget tesz – az Egyesület bármely tisztségére választható, és bármilyen egyesületi tisztséget betölthet.
(6) A tag joga, hogy az Egyesület működéséről, határozatairól tájékoztatást kapjon. Az Egyesület tagja jogosult igénybe venni a tagok részére biztosított szolgáltatásokat. A tag joga, hogy a nyilvános rendezvényeken a meghirdetett feltételekkel részt vegyen, használja az Egyesület helyiségeit, folyóirat- és könyvállományát.
(7) A tag az Egyesület bármely testületéhez, szervezetéhez javaslatot, indítványt nyújthat be, illetve panasszal fordulhat.
(8) A tag a Bányászati és Kohászati Lapok elektronikus példányára külön előfizetési díj nélkül, alanyi jogon jogosult.
(9) Az Egyesület tagja bel- és külföldi kongresszusokon, konferenciákon vagy bármely szakmai rendezvényen az Egyesületet az Egyesület elnökének, a szakosztályt pedig az illetékes szakosztály elnökének meghatalmazásával képviselheti.
(10) Az Egyesület tagjának joga van az OMBKE tagja, tiszteletbeli tagja, illetve pártoló tagja címet a neve után feltüntetni.
(11) Az Egyesület testületeinek határozathozatalában nem vehet részt az az egyesületi tag, illetve az a küldött, aki, vagy akinek a Ptk. 8:1 § (1) bekezdés értelmezése szerint közeli hozzátartozója vagy bejegyzett élettársa a határozat alapján:
a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül;
b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás;
c) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
d) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
e) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
f) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
g) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

6. § A tagok kötelezettségei
(1) Az Egyesület tagja köteles az Egyesület Alapszabályát, etikai normáit, valamint az Egyesület vezető testületeinek határozatait betartani.
(2) Az Egyesület tisztségviselői és az Egyesületet a különböző fórumokon hivatalosan képviselő tagjai kötelesek az Egyesület érdekeinek megfelelően eljárni.
(3) Az egyéni tag köteles az Elnökség által megállapított tagdíjat egy összegben, legkésőbb a tárgyév március hónap 31. napjáig megfizetni.
(4) A pártoló tag egyedi kötelezettségeit a vonatkozó írásos megállapodás rögzíti.
(5) Az Egyesület tagja nem veszélyeztetheti az Egyesület céljainak megvalósulását, az Egyesület érdekeit és tevékenységét.

III. AZ EGYESÜLET SZERVEZETE

7. § Az Egyesület szervezeti egységei
(1) Az Egyesület szervezeti egységei
a) szakosztályok;
b) helyi és területi szervezetek;
c) szakcsoportok.
(2) Az Egyesület tagjai szakmai végzettségük, érdeklődésük, foglalkozásuk alapján, országos szinten működő szakosztályokba szerveződnek. Az Egyesület valamennyi tagját
regisztráltatni szükséges a szakmája, tevékenysége (végzettsége, érdeklődése, foglalkozása) alapján általa választott egyesületi szakosztályba.
3) A szakosztályok az azonos szakmában tevékenykedő, vagy az azonos munkahelyen dolgozó tagsággal működő helyi szervezetekből, valamint az azonos területi (földrajzi) kötődésű, de különböző szakmákban tevékenykedő tagsággal működő területi szervezetekből állnak. A helyi és területi szervezetek azonos szervezeti szinten működnek. Egy tag lakóhelye vagy a munkahelye szerint csak egy helyi vagy területi szervezet tagja lehet. A helyi és területi szervezetek minimális taglétszáma: 15 fő
(4) A helyi szervezetek megalakulását a tagság tevékenysége alapján szakmailag illetékes szakosztály küldöttgyűlése hagyja jóvá.
(5) A területi szervezetek megalakulását a tagság tevékenysége alapján szakmailag illetékes szakosztályok küldöttgyűlései hagyják jóvá. A területi szervezeteknek meg kell jelölniük, hogy – a tagoknak a szakmájuk szerinti szakosztályokhoz való önálló kötődése mellett – a területi szerv szervezeti hovatartozása szempontjából mely szakosztályhoz kíván tartozni.
(6) Az azonos szakmai terület iránt érdeklődő szakosztályi tagok szakcsoportot alakíthatnak. A szakcsoportok megalakulását az illetékes szakosztály vezetősége hagyja jóvá.
(7) A szakosztályok, helyi és területi szervezetek valamint a szakcsoportok nem önálló jogi személyek.

8. § Az Egyesület szervei
(1) Az Egyesület szervei:
a) küldöttgyűlés;
b) elnökség;
c) felügyelőbizottság;
d) tanácsadó testületek;
e) állandó és eseti bizottságok.
(2) Az Egyesület szerveinek, szervezeteinek munkáját a titkárság, mint az Egyesület ügyviteli szervezete segíti.

9. § Az Egyesület küldöttgyűlése
(1) Az Egyesület küldöttgyűlése az Egyesület legfőbb döntéshozó szerve.
(2) A küldöttgyűlésen szavazati joggal vesznek részt a szakosztályok küldöttei és az Elnökség tagjai (a továbbiakban együtt: egyesületi küldöttek).
(3) A szakosztályok a küldöttgyűlésbe a szakosztály elnökén és a titkárán kívül, a szakosztályhoz regisztrált 20 tagonként egy küldöttet delegálnak. A küldöttek számát a szakosztályi tisztújító küldöttgyűlés időpontjában érvényes, szakosztályhoz regisztrált taglétszám alapján kell meghatározni. Az egyesületi küldöttgyűlésébe küldöttek csak a szakosztályi küldöttgyűlésbe választott küldöttek közül választhatóak.
(4) A választott küldöttek mandátuma 4 évre szól.
(5) Az egyesületi küldött megbízatása megszűnik, ha
a) a megbízatási ideje letelik;
b) lemond;
c) az egyesületben betöltött tagsági jogviszonya megszűnik.
(6) A küldöttgyűlés lehet rendes és rendkívüli. Rendes küldöttgyűlést évente, tisztújító rendes küldöttgyűlést négyévente kell tartani.
(7) Az Elnökség, a Felügyelőbizottság vagy a tagok 10%-ának az elnökhöz írásban bejelentett előterjesztésére – az ok és a cél megjelölésével – rendkívüli küldöttgyűlést kell összehívni.
a) a rendkívüli küldöttgyűlést az előterjesztés beérkezésétől számított 30 napon belül az elnöknek kell meghirdetni, és
b) az előterjesztés beérkezésétől számított 60 napon belül meg kell tartani.
(8) A küldöttgyűlés az Egyesületet érintő minden kérdésben dönthet, de kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a) az Egyesület Alapszabályának elfogadása, illetve módosítása;
b) szakosztály létesítése és megszüntetése;
c) egyesületi szaklap alapítása és megszüntetése;
d) emlékérmek és oklevelek alapítása;
e) az Elnökség és a Felügyelőbizottság tagjainak megválasztása és visszahívása titkos szavazással;
f) a tiszteleti tag kitüntetés megszavazása;
g) a másodfokú döntés a vezető tisztségviselők és különleges jogállású tagok kizárási ügyeiben;
h) az Egyesület számviteli beszámolójának, közhasznúsági mellékletének és éves költségvetésének elfogadása;
i) az éves elnökségi beszámoló értékelése, jóváhagyása, határozathozatal a fő feladatokról;
j) az Egyesület befektetési szabályzatának jóváhagyása;
k) a Felügyelőbizottság jelentésének megtárgyalása, jóváhagyása;
l) döntés az Egyesület jogutóddal való megszüntetéséről: a más egyesületekkel való egyesülésről, az Egyesület szétválásáról;
m) döntés az Egyesület megszűnéséről, ez esetben döntés az Egyesület vagyonával kapcsolatos intézkedésekről.
(9) A küldöttgyűlésen jelenléti ív felvétele szükséges. A küldöttgyűlés határozatképes, ha a szavazati joggal bíró egyesületi küldöttek 50%-a+1 küldött jelen van. A határozatképességet minden egyes szavazásnál ellenőrizni szükséges. Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.
(10) Amennyiben a szabályszerűen összehívott küldöttgyűlés nem határozatképes, a megismételt küldöttgyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a megjelent küldöttek számára tekintet nélkül határozatképes, ha azt az eredeti időpontot legalább 3 és legfeljebb 15 nappal követő időpontra hívják össze. A megismételt küldöttgyűlés határozatait a küldöttgyűlésre vonatkozó általános szabályok szerint hozza;
(11) Az egyesületi küldötteket személyenként egy-egy szavazat illeti meg.
(12) A küldöttgyűlés határozatait főszabály szerint nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni, és ismételt egyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni.
(13) Titkosan kell szavazni az Elnökség és a Felügyelőbizottság tagjainak megválasztásakor, visszahívásakor, különleges jogállású tag kizárása ügyében, valamint abban az esetben, ha azt legalább 20, jelenlévő egyesületi küldött indítványozza. Szavazategyenlőség esetén a titkos szavazást meg kell ismételni, és ismételt egyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni.
(14) Az elnökségi és felügyelőbizottsági tagok visszahívásáról a küldöttgyűlés az egyesületi küldöttek 10%-ának indítványa esetén szavazhat. Elnökségi és felügyelőbizottsági tagot csak a helyébe kerülő új testületi tag egyidejű megválasztásával együtt lehet visszahívni.
(15) A jelenlévő egyesületi küldöttek háromnegyedének egyetértő szavazata szükséges az alábbi kérdésekben:
a) szakosztály létrehozása, megszüntetése, összevonása;
b) az Alapszabály módosítása;
c) az Egyesület egyesülése, szétválása.
(16) Az összes egyesületi küldött háromnegyedének egyetértő szavazata szükséges az alábbi kérdésekben:
a) az Egyesület céljának módosítása;
b) az Egyesület megszüntetése.
(17) Az Elnökség köteles a küldöttgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha
a) az Egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
b) az Egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni, vagy
c) az Egyesület céljainak elérése veszélybe került.
(18) A fenti célból összehívott küldöttgyűlésen a küldöttek kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében döntést hozni, egyéb intézkedés hiányában az Egyesület megszüntetéséről dönteni.
(19) A küldöttgyűlés helyéről, időpontjáról és javasolt napirendjéről az Elnökség dönt, döntését a küldöttgyűlés időpontját 30 nappal megelőzően nyilvánosságra hozza az Egyesület honlapján, hírlevelében és lehetőség szerint szaklapjaiban. A küldöttgyűlést az Elnökség döntése alapján az elnök hívja össze.
(20) A küldöttgyűlés összehívásával kapcsolatos információk nyilvánossá tételtől számított 10 napon belül az Egyesület tagjainak legalább 5%-a a küldöttgyűlés napirendjének kiegészítésére javaslatot tehet az elnöknél.
(21) A küldöttgyűlés elnök által aláírt meghívóját a kitűzött időpontnál legalább 15 nappal korábban meg kell küldeni az egyesületi küldötteknek, az állandó meghívottaknak és az elnök által meghívott személyeknek. A meghívó tartalmazza az Egyesület nevét, székhelyét, a küldöttgyűlés helyét, időpontját, a javasolt napirendet, abban az esetben, ha a napirenden minősített többségi jóváhagyást igénylő kérdés szerepel, az eltérő határozatképességi szabályokra vonatkozó figyelemfelhívást, határozatképtelenség esetére a megismételt küldöttgyűlés időpontját, helyét és az arra vonatkozó figyelemfelhívást, hogy a megismételt küldöttgyűlés a jelenlévők számára tekintet nélkül határozatképes.
(22) Ha a küldöttgyűlést/megismételt küldöttgyűlést nem a jelen Alapszabályban meghatározott időkorlátok között hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az egyesületi küldöttek legalább háromnegyede jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához. A küldöttgyűlés ülésén csak a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha az egyesületi küldöttek legalább háromnegyede részt vesz az ülésen, és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárulnak. Az egyéb okból nem szabályosan összehívott vagy megtartott küldöttgyűlésen elfogadott és ebből az okból érvénytelen határozat az elfogadásának időpontjára visszamenő hatállyal érvényessé válik, ha a határozatot a küldöttgyűlés napjától számított 30 napon belül valamennyi egyesületi küldött egyhangúlag érvényesnek ismeri el.
(23) Az Egyesület küldöttgyűlése nyilvános, a nyilvánosság csak jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható.
(24) A küldöttgyűlésről minden esetben jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a jegyzőkönyvvezető és a küldöttgyűlés levezető elnöke írja alá, és két erre megválasztott, jelen lévő küldött hitelesíti. A jegyzőkönyv tartalmazza
a) az Egyesület nevét és székhelyét;
b) a küldöttgyűlés helyét és idejét;
c) a küldöttgyűlés levezető elnökének, a jegyzőkönyvvezetőnek, a jegyzőkönyv hitelesítőinek a nevét;
d) a küldöttgyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, az elhangzott indítványokat;
e) a határozati javaslatokat, a leadott szavazatok és ellenszavazatok, valamint a szavazástól tartózkodók számát.
(25) Az egyesületi küldött a küldöttgyűlésen jogait személyes részvétel helyett – a küldött személyének azonosítására, és a küldöttek közötti kölcsönös és korlátozásmentes kommunikáció biztosítására alkalmas – elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével is gyakorolhatja.
(26) A küldöttgyűlés videokonferencia (konferenciaülés) keretében oly módon tartható, hogy az ülésen személyes részvétel helyett valamennyi egyesületi küldött jogait – a küldött személyének azonosítására, és a küldöttek közötti kölcsönös és korlátozásmentes kommunikáció biztosítására alkalmas – elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével gyakorolja. Az elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével tartott ülésen elhangzottakat és a meghozott határozatokat úgy kell rögzíteni, hogy azok utóbb is ellenőrizhetőek legyenek. A határozatképesség megállapítására, a szavazatok leadására, valamint a konferenciaülés jegyzőkönyvezésére egyebekben a küldöttgyűlésre vonatkozó általános szabályok irányadóak.
(27) Küldöttgyűlés jogszabály által korlátozott helyzetben, vagy egyéb indokolt esetben az Elnökség döntése alapján az egyesületi küldöttek személyes részvétele nélkül is megtartható (ülés tartása nélküli döntéshozatal):
a) a határozathozatalt az Elnökség a határozat tervezetének az egyesületi küldöttek részére elektronikus levélben vagy postai úton, igazolható módon történő megküldésével kezdeményezi. Az egyesületi küldötteknek a szavazatukat – amennyiben a szavazást elrendelő személy másként nem rendelkezik – a tervezet kézhezvételétől számított legkésőbb 10. napig kell megküldeniük a titkárságnak;
b) az ülés tartása nélküli döntéshozatal során a küldöttgyűlés határozatképességére és határozathozatalára vonatkozó rendelkezéseket értelemszerűen és azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a határozathozatal akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot küldenek az egyesületi küldöttek a titkárság részére, amennyi szavazati jogot képviselő egyesületi küldött jelenléte lenne szükséges a határozatképességhez ülés tartása esetén;
c) a beérkezett írásbeli szavazatból egyértelműen ki kell derülnie a küldött álláspontjának. Ennek megfelelően a leadott szavazat csak háromféle válasz lehet:
– „Megszavazom” („Igen” vagy „Egyetértek”), vagy
– „Nem szavazom meg” („Nem” vagy „Ellene szavazok”), vagy
– „Tartózkodom a szavazástól”;
d) amennyiben az egyesületi küldött leadott szavazata nem felel meg a felsorolt válaszadási lehetőségek bármelyikének, szavazata érvénytelennek minősül;
e) a szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő 3 napon belül – ha valamennyi küldött szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított 3 napon belül – az Elnök megállapítja a szavazás eredményét, és azt további 3 napon belül közli a küldöttekkel. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja;
f) az ülés tartása nélküli döntéshozatalról az elnök és az egyesületi igazgató jegyzőkönyvet készít, amely tartalmazza a kiküldött döntési javaslatot, a beérkezett szavazatok, valamint a döntési javaslatot támogatók és ellenzők, illetve tartózkodók számát. A jegyzőkönyvet az elnök és az egyesületi igazgató írják alá. A jegyzőkönyvhöz a beérkezett szavazatokat csatolni kell;
g) ha bármely egyesületi küldött az ülés megtartását kívánja, a küldöttgyűlés ülését az Elnökségnek össze kell hívnia.

10. § Az Elnökség
(1) Az Egyesület küldöttgyűlése 11 fős Elnökséget választ. Az Egyesület ügyvezetését az Elnökség látja el.
(2) Az Elnökség tagja:
a) az elnök, aki egyben az Egyesület elnöke is;
b) a két alelnök a bányászati és a kohászati szakma képviseletében;
c) a nyolc elnökségi tag az egyes szakosztályok létszámarányos képviseletében.
(3) Az elnök az OMBKE elnöke, az alelnökök az OMBKE alelnöke, az elnökségi tagok az OMBKE Elnökségének tagja címet jogosultak viselni.
(4) Az Elnökség tagjai az Egyesület vezető tisztségviselői.
(5) Egyesületi vezető tisztségviselőnek csak egyéni tag választható.
(6) Nem lehet az Egyesület vezető tisztségviselője az a személy, akivel szemben fennáll a Ptk-ban, az Egyesülési jogról szóló törvényben vagy a jelen Alapszabályban rögzített kizáró feltételek valamelyike:
a) vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták;
b) nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült;
c) nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet;
d) az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől;
e) a közhasznú szervezet megszűnését követő 3 évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt – annak megszűnését megelőző 2 évben legalább 1 évig –,
ea) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki;
eb) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel;
ec) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki;
ed) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.
(f) az egyesületi igazgató nem lehet vezető tisztségviselő.
(7) A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
(8) A vezető tisztségviselőket a küldöttgyűlés 4 éves határozott időtartamra választja, az elnökségi tagsági jogviszony az elfogadással jön létre.
(9) Amennyiben az elnökségi tag megbízatása nem a megbízatási idő letelte miatt szűnt meg, az új elnökségi tag megbízatási ideje a korábbi elnökségi tag eredeti megbízatási idejének végéig szól.
(10) Az Elnökség tagjai az Elnökség munkájában személyesen kötelesek részt venni. Az Elnökség tagjai, mint vezető tisztségviselők, tevékenységüket az Egyesület érdekének megfelelően kötelesek ellátni. Az Elnökség tagjai kötelesek a küldöttgyűlésen részt venni, ahol szavazati joggal rendelkeznek.
(11) Az Elnökség tagjai tevékenységükért díjazásban vagy más javadalmazásban nem részesülnek.
(12) Az Elnökség munkájáról köteles a küldöttgyűlésnek évente beszámolni. Az Elnökség a küldöttgyűlésen keresztül tartozik a tagságnak felelősséggel.
(13) Az Elnökség az Egyesület ügyintéző és képviseleti szerve, két küldöttgyűlés között az Egyesület vezető testülete, amely tevékenységét a küldöttgyűlés által hozott határozatok alapján készített munkaprogram és ügyrend szerint végzi. Az Elnökség feladata az egyesületi munka irányítása a jogszabályok szellemében és az Alapszabály előírásai szerint.
(14) Az Elnökség dönt:
a) az Egyesület Szervezeti és Működési Szabályzatának elfogadásáról;
b) állandó és eseti bizottságok, tanácsadó testületek felállításáról, megszüntetésének jóváhagyásáról;
c) külső szervezetekkel, szövetségekkel való szakmai együttműködésről, tagként történő csatlakozásról vagy az onnan való kilépésről;
d) a tiszteleti tag kitüntetés előterjesztéséről;
e) egyesületi kitüntetések adományozásáról, valamint egyéb kitüntetési javaslatok előterjesztéséről az illetékes szervekhez;
f) a tagdíj mértékéről és méltányosság alapján a tagdíj egyéni mérsékléséről, valamint tagdíjfizetési kötelezettség teljesítésének elmulasztása esetén a tagsági jogviszony felmondásáról.
(15) Az Elnökség feladatkörébe tartozik továbbá:
a) az Egyesület napi ügyeinek vitele a titkárság útján, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala, belső szabályzatok készítése;
b) a beszámolók előkészítése és azoknak a küldöttgyűlés elé terjesztése;
c) az éves költségvetés elkészítése és annak a küldöttgyűlés elé terjesztése;
d) az Egyesület vagyonának kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a küldöttgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
e) az Egyesület tisztújításának előkészítése;
f) a küldöttgyűlés összehívása;
g) az küldöttgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
h) a tagság nyilvántartása;
i) az Egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
j) az Egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
k) az Egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata, és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele;
l) a tagsági jogviszonyokkal kapcsolatos, Alapszabályban rögzített döntések meghozatala;
m) a honlap működtetése és egyéb sajtómegjelenések szervezése;
n) a felelős szerkesztő(k) megbízása az illetékes szakosztályok vezetőségének javaslatai alapján;
o) eljárás, állásfoglalás vagy határozathozatal az Alapszabály szerint a hatáskörébe utalt kizárási ügyekben, valamint az egyéb belső szabályzatok szerint hatáskörébe utalt fegyelmi, etikai ügyekben
p) a jogszabályokban, a Szervezeti és Működési Szabályzatban, és egyéb egyesületi belső szabályzatban hatáskörébe utalt kérdésekben történő döntéshozatal.
(16) Az Elnökség tagjának megbízatása megszűnik, ha
a) a megbízatási ideje letelik;
b) az Egyesület küldöttgyűlése visszahívja;
c) lemond;
d) cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben korlátozzák;
e) vele szemben kizáró vagy összeférhetetlenségi ok következik be;
f) az elnökségi tag Egyesületben betöltött tagsági jogviszonya megszűnik.
(17) Az Elnökség ülései nyilvánosak, a nyilvánosság csak jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható.
(18) Az Elnökség meghatározza saját ügyrendjét, amelyben rögzíti üléseinek, döntéshozatalának rendjét.
(19) Az Elnökség ülését legalább negyedévente egy alkalommal össze kell hívni.
(20) Az Elnökség akkor határozatképes, ha az ülésen tagjainak több mint fele jelen van.
(21) Az Elnökség a határozatait a jelenlévő elnökségi tagok egyszerű többségének szavazatával, nyílt szavazással hozza. Titkos szavazást kell elrendelni, ha azt legalább 3 jelen lévő elnökségi tag kéri. Szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni, és ismételt egyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni.
(22) Az Elnökség üléseit az elnök hívja össze és vezeti. Az ülés összehívását – az ok és cél megjelölésével – az Elnökség bármely tagja írásban kérheti az elnöktől, aki a kérelem kézhezvételétől számított 8 napon belül köteles intézkedni az Elnökség ülésének 15 napon belüli időpontra történő összehívásáról. Ha az elnök e kötelezettségének nem tesz eleget, az Elnökség összehívására az azt kezdeményező elnökségi tag is jogosult.
(23) Az ülés összehívása úgy történik, hogy az elnök vagy az Elnökség összehívására jogosult elnökségi tag a napirend megküldésével együttesen az ülés helyét és időpontját írásban – a tervezett ülés előtt legalább 5 nappal kézbesített meghívóban – közli az Elnökség tagjaival.
(24) Az Elnökség bármely tagja a meghívó közlését követő 3 napon belül, de legkésőbb az Elnökség tervezett időpontja előtti második napon az elnöknél írásban kezdeményezheti, hogy az Elnökség napirendjére az előzetesen kiküldött napirenden nem szereplő kérdés is kerüljön fel. A kiegészítésre irányuló kezdeményezést az elnök annak kézhezvételét követően haladéktalanul az Elnökségi tagok részére írásban megküldi. A napirend kiegészítéséről az Elnökség kérdésenként, a napirend elfogadását megelőzően dönt. A nem szabályszerűen kezdeményezett kiegészítés elfogadásához valamennyi elnökségi tag egybehangzó szavazata szükséges.
(25) Az Elnökség ülésére, illetve határozathozatalára a 9. § (25)-(27) pontjaiban foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.
(26) Az Elnökség üléséről emlékeztetőt kell felvenni, amely tartalmazza az elnökségi ülés helyét és idejét, a megjelentek nevét, a napirendet, az egyes napirendi pontokkal összefüggő hozzászólók nevét, a hozzászólás tartalmának összefoglalását, a döntés tartalmát, időpontját és hatályát, valamint az azt támogatók, ellenzők, illetve tartózkodók megjelölését.
(27) Az Elnökség tagjai az ügyvezetési tevékenységük során az Egyesületnek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek az Egyesülettel szemben.

11. § Az Egyesület elnöke
(1) Az elnök
a) felelős az Egyesület jogszabályszerű és Alapszabály szerinti működéséért;
b) ellátja az Egyesület törvényes képviseletét, mint vezető tisztségviselő, e képviseleti jogát önállóan gyakorolja;
c) képviseli az Egyesületet a hatóságok, az Egyesületen kívüli szervezetek és hivatalos személyek előtt, valamint a nemzetközi kapcsolatokban;
d) köteles az Egyesületre irányadó jogszabályban előírt adatokat a nyilvántartó bíróságnak bejelenteni;
e) összehívja és vezeti a küldöttgyűléseket és az elnökségi üléseket. Jogosult az ülések napirendjére tűzött üggyel kapcsolatban bárkit tanácskozási joggal meghívni;
f) ellenőrzi a küldöttgyűlések és az elnökségi ülések határozatainak végrehajtását;
g) gyakorolja a munkáltatói jogokat az egyesületi igazgató felett és felügyeli munkáját;
h) gyakorolja a munkáltatói jogokat a titkárság dolgozóinak munkaviszony létesítése, megszüntetése és a vétkes kötelezettségszegés esetén irányadó jogkövetkezmények alkalmazása tekintetében;
i) a Bányászati és Kohászati Lapok felelős kiadója;
j) felelős az Elnökség tagjai közötti munkamegosztásért;
k) dönt a Szervezeti és Működési Szabályzatban, és egyéb egyesületi belső szabályzatban hatáskörébe utalt kérdésekben.
(2) Az Egyesület elnöke ugyanerre a tisztségre egy alkalommal újraválasztható.
(3) Az elnök helyettesítését akadályoztatása esetén a két alelnök – az elnök által meghatározott rendben – látja el. Az Elnökség tagjai meghatározott szakmai feladatkörökben az elnök felkérésére alkalmanként helyettesíthetik az elnököt.
(4) Az elnök akadályoztatása esetén az Egyesület képviseletére a két alelnök együttesen, vagy az elnök írásbeli megbízása alapján egy elnökségi tag és az egyesületi igazgató együttesen jogosult.

12. § A Felügyelőbizottság
(1) A Felügyelőbizottság az Egyesület belső felügyelő szervezete.
(2) A Felügyelőbizottság ellenőrzi az Egyesület jogszerű és alapszabály szerinti működését, különösen a vagyoni eszközöknek a jogszabályokban meghatározott módon történő felhasználását.
(3) A Felügyelőbizottság elnökét, két tagját és póttagját a Küldöttgyűlés az egyéni tagok közül választja meg, 4 éves határozott időtartamra. A felügyelőbizottsági tagsági jogviszony az elfogadással jön létre.
(4) A Felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
(5) Nem lehet a Felügyelőbizottság tagja, akivel szemben az Elnökségi tagokra vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá az, aki vagy akinek a hozzátartozója az Egyesület Elnökségének, bármely szakosztály-vezetőségének, helyi vagy területi szervezetének vezetőségi tagja vagy az Egyesület alkalmazottja.
(6) Nem lehet a Felügyelőbizottság elnöke vagy tagja az a személy, aki:
a) az Elnökség tagja;
b) az Egyesülettel, mint közhasznú szervezettel e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik;
c) az Egyesülettel, mint közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az Egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást –, illetve
d) az a)–c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója vagy élettársa.
(7) A felügyelőbizottsági tagság megszűnésére a jelen Alapszabály 13. § (16) bekezdésében foglalt előírásokat kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy a felügyelőbizottsági tag lemondó nyilatkozatát az Elnökséghez intézi. Amennyiben a felügyelőbizottsági tag megbízatása a határozott idő lejárata előtt szűnik meg, helyére a testület teljes jogú tagjaként a póttag kerül, akinek megbízatási ideje a korábbi felügyelőbizottsági tag eredeti megbízatási idejének végéig szól.
(8) A Felügyelőbizottság tagjai tevékenységükért díjazásban vagy más javadalmazásban nem részesülnek.
(9) A Felügyelőbizottság tagjai a Felügyelőbizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni. A Felügyelőbizottság tagjai az Elnökségtől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatók. A póttag a felügyelő bizottsági ülések állandó meghívottja.
(10) A Felügyelőbizottság ügyrendjét maga állapítja meg, melyben a testületnek – a felügyelőbizottsági tag személyének azonosítására, és a testületi tagok egymás közötti kölcsönös és korlátozásmentes kommunikációjának biztosítására alkalmas – elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével történő ülésezése, és ülés tartása nélküli döntéshozatal lehetősége is biztosított. A Felügyelőbizottság határozatait a jelenlévő bizottsági tagok szótöbbségével hozza. Szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni, és ismételt egyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni.
(11) A Felügyelőbizottság köteles a küldöttgyűlés elé kerülő előterjesztéseket megvizsgálni, és ezekkel kapcsolatos álláspontját a küldöttgyűlésen ismertetni.
(12) A Felügyelőbizottság elnöke az Elnökség ülésein, a Felügyelőbizottság tagjai pedig a küldöttgyűlésen tanácskozási joggal vesznek részt.
(13) Az éves költségvetés és a számviteli beszámoló, valamint a közhasznúsági melléklet elfogadása tárgyában a küldöttgyűlés csak a Felügyelőbizottság véleményének és javaslatainak ismeretében dönthet.
(14) A Felügyelőbizottság köteles az intézkedésre való jogosultságának megfelelően a küldöttgyűlést vagy az Elnökséget tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy
a) az Egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé;
b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.
(15) A küldöttgyűlést, illetve az Elnökséget a Felügyelőbizottság indítványára – annak megtételétől számított 30 napon belül – intézkedés céljából össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a küldöttgyűlés vagy az Elnökség összehívására a Felügyelőbizottság is jogosult.
(16) Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Felügyelőbizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.
(17) A felügyelőbizottsági tagok az ellenőrzési kötelezettségük elmulasztásával vagy nem megfelelő teljesítésével az Egyesületnek okozott károkért, a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek az Egyesülettel szemben.

13. § A szakosztályok
(1) A szakosztályok az Egyesület szakmai szempontok alapján szerveződő szervezeti egységei. A szakosztályokat az Egyesület Szervezeti és Működési Szabályzata nevesíti.
(2) A szakosztály legfőbb vezető testülete a szakosztályi küldöttgyűlés. A szakosztály munkájának közvetlen irányítását a szakosztály-vezetőség látja el.
(3) A szakosztályok éves munkaprogram és – az Egyesület gazdasági tervében számukra meghatározott költségkeretet alapján elfogadott – költségterv alapján működnek.

14. § A szakosztályi küldöttgyűlés
(1) A szakosztályi küldöttgyűlés szavazati jogú résztvevői a helyi és területi szervezetek taggyűlése által megválasztott szakosztályi küldöttek.
(2) A szakosztályi küldöttgyűlésbe valamennyi helyi és területi szervezet a szakosztályba regisztrált tagok közül három küldöttet, továbbá minden 15, az adott szakosztályhoz regisztrált tag után további egy-egy küldöttet delegál. A szakosztályi küldöttgyűlésbe a szakosztályi küldöttek az Egyesület adott szakosztályhoz regisztrált egyéni tagjai közül választhatóak. A szakosztályi küldöttgyűlésen szavazati joggal vesznek részt a választott küldöttek és az adott szakosztály vezetőségének tagjai (a továbbiakban: szakosztályi küldöttek).
(3) A szakosztályi küldöttgyűlést a szakosztály vezetőségének döntése alapján a szakosztály elnöke hívja össze a gyűlés helyszínének, időpontjának és javasolt napirendjének megadásával.
(4) A szakosztályi küldöttgyűlés a szakosztály minden olyan kérdésében dönthet, amely nincs más Egyesületi szerv hatáskörébe utalva. A szakosztályi küldöttgyűlés hatáskörébe tartozik:
a) a szakosztály-vezetőség megválasztása és visszahívása;
b) az Egyesületi küldöttgyűlés szakosztályi küldötteinek megválasztása és visszahívása;
c) a szakosztály képviseletét ellátó elnökségi tag(ok) személyére javaslattétel;
d) a helyi és területi szervezetek létrehozása, összevonása és megszüntetése;
e) a szakosztályi munkaprogram és költségterv elfogadása;
f) a Szervezeti és Működési Szabályzatban, és egyéb egyesületi belső szabályzatban a hatáskörébe utalt kérdésekben történő döntéshozatal.
(5) Szakosztályi küldöttgyűlés összehívására és működésére a jelen Alapszabály 9. §-ában foglaltak megfelelően irányadóak.

15. § A szakosztály-vezetőség
(1) A legalább 3 tagú szakosztály-vezetőség két szakosztályi küldöttgyűlés között a szakosztály irányító testülete.
(2) A tisztújító szakosztályi küldöttgyűlés a küldöttek közül titkos szavazással elnököt, alelnököt vagy alelnököket, titkárt, titkárhelyettest vagy titkárhelyetteseket és a meghatározott feladatok ellátására vezetőségi tagokat választ.
(3) A szakosztály-vezetőség szükség szerint, de évente legalább két alkalommal ülésezik, amelyet a szakosztály elnöke hív össze.
(4) A szakosztály-vezetőség tagjának csak az adott szakosztályhoz regisztrált egyesületi egyéni tag választható. A szakosztály-vezetőség tagjának mandátuma 4 évre szól.
(5) A szakosztály-vezetőség feladata:
a) a szakosztály munkaprogramjának, rendezvényeinek, költségtervének és beszámolójának összeállítása, a szakosztályi gazdálkodás irányítása;
b) a szakosztályhoz regisztrált tagok nyilvántartása;
c) a helyi és területi szervezetek, szakcsoportok, munkabizottságok megalakításának, összevonásának és megszűnésének jóváhagyása, valamint ezek és a helyi és területi szervezetek tevékenységének felügyelete, vezetőinek beszámoltatása;
d) javaslattétel az Elnökségnek tiszteleti tag kitüntetés előterjesztésére, és egyéb egyesületi kitüntetések adományozására;
f) a Szervezeti és Működési Szabályzatban, és egyéb egyesületi belső szabályzatban hatáskörébe utalt kérdésekben történő döntéshozatal.
(6) Szakosztály-vezetőségi ülések összehívására és működésére a jelen Alapszabály 10. §-ában foglaltak megfelelően irányadóak.

16. § A szakosztály elnöke és titkára
(1) A szakosztály elnökét és titkárát a szakosztályi küldöttgyűlés választja meg 4 éves határozott időtartamra, illetve hívja vissza titkos szavazással.
(2) A szakosztály elnöke és titkára egyetemlegesen felelős a szakosztály munkaprogramjának végrehajtásáért és költségtervének betartásáért.
(3) A szakosztály elnöke és titkára dönt a Szervezeti és Működési Szabályzatban, és egyéb egyesületi belső szabályzatban hatáskörébe utalt kérdésekben.

17. § A helyi és területi szervezetek
(1) A helyi és területi szervezetek az egyesületi élet fő színterei. A szakosztályok helyi és területi szervezeteit az Egyesület Szervezeti és Működési Szabályzata nevesíti.
(2) A helyi és területi szervezet legfőbb döntéshozó testülete a taggyűlés. A helyi és területi szervezet munkájának közvetlen irányítását a taggyűlés által választott vezetőség látja el.
(3) A helyi és területi szervezetek éves munkaprogram és költségterv alapján működnek.

18. § A helyi és területi szervezet taggyűlése
(1) A helyi és a területi szervezetben a vezetőség döntése szerint évente legalább egy alkalommal taggyűlést kell tartani.
(2) A taggyűlésen az Egyesület adott helyi és területi szervezethez regisztrált minden egyéni tagja egy szavazati joggal rendelkezik.
(3) A helyi és a területi szervezet taggyűlésének kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a) a szakosztályi küldöttgyűlés küldötteinek megválasztása,
b) a helyi és a területi szervezet vezetőségének megválasztása és visszahívása,
c) a helyi és a területi szervezet éves munkaprogramjának és költségtervének elfogadása, végrehajtásának ellenőrzése.
(4) A helyi és a területi szervezet taggyűlésének összehívására és működésére a jelen Alapszabály 9. §-ában foglaltak megfelelően irányadóak.

19. § A helyi és területi szervezet vezetősége
(1) A helyi vagy területi szervezet vezetőségi feladatait legalább 3 tagú vezetőség látja el, melynek tagjai közül a helyi taggyűlés titkos szavazással elnököt és titkárt választ 4 éves határozott időre.
(2) A helyi vagy területi szervezet vezetőségi tagjának csak az adott helyi, illetve területi szervezetnél nyilvántartott egyesületi tag választható.
(3) A helyi vagy területi szervezet vezetőségének feladat- és hatáskörébe tartozik:
a) az Egyesület egyéni tagjainak felvételéről szóló döntés meghozatala, az Egyesület Titkárságának és az illetékes szakosztály-vezetőségek egyidejű tájékoztatása mellett;
b) adatszolgáltatás az Egyesület ügyviteli szervezete által vezetett nyilvántartások (tagdíjfizetés, tagnyilvántartás stb.) naprakészen tartásához;
c) az arra rászoruló egyéni tagok tagdíjmérséklésének indítványozása az Elnökségnél, az illetékes szakosztály-vezetőség egyidejű tájékoztatása mellett;
d) a helyi vagy területi szervezet taggyűlésének előkészítése;
e) a kiemelkedő egyesületi munkát végző tagok kitüntetésére, jutalmazására javaslattétel;
f) a Szervezeti és Működési Szabályzatban, és egyéb egyesületi belső szabályzatban hatáskörébe utalt kérdésekben történő döntéshozatal.
(4) A helyi vagy területi szervezet vezetőségének összehívására és működésére a jelen Alapszabály 10. §-ában foglaltak megfelelően irányadóak.

20. § Az egyesületi igazgató és az Egyesület titkársága
(1) Az Egyesület titkárságát az egyesületi igazgató vezeti, akinek feladatait jelen Alapszabály, az SZMSZ, a munkaszerződése, illetve a munkaköri leírása tartalmazza.
(2) Az egyesületi igazgatói munkakört pályázat útján kell betölteni, amelyet az Elnökség ír ki és bírál el. Az Elnökség – rendkívüli esetben, az Egyesület működőképessége biztosítása érdekében – a pályázati eljárást mellőzheti. Egyesületi igazgatónak csak felsőfokú végzettséggel rendelkező egyesületi tag nevezhető ki.
(3) Az Egyesülettel munkaviszonyban álló egyesületi igazgatóra a Munka törvénykönyvének vezető állású munkavállalókra vonatkozó rendelkezései az irányadók.
(4) Az egyesületi igazgató munkáját az Egyesület titkársága segíti. A titkárság alkalmazottai munkájukat munkaszerződés, illetve megbízási szerződés alapján végzik. Felettük a munkáltatói jogokat – az elnök hatáskörébe utalt munkáltatói jogok kivételével – az egyesületi igazgató gyakorolja.

IV. AZ EGYESÜLET VAGYONA, GAZDÁLKODÁSA

21. § Az Egyesület vagyona, gazdálkodása
(1) Az Egyesület vagyonát azok az álló-, forgó- és pénzeszközök képezik, amelyek az egyesületi mérlegekben szerepelnek.
(2) Az Egyesület a közhasznú jogállású civil szervezetekre érvényes szabályok szerint gazdálkodik.
(3) Az Egyesület céljai megvalósítása érdekében olyan gazdálkodási, befektetési tevékenységet is folytathat, amely gazdaságos, és méltó az Egyesület etikai és szakmai színvonalához, és amely nem veszélyezteti közhasznú céljainak megvalósítását.
(4) Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik a hatályos gazdálkodási és vagyonkezelési jogszabályok szigorú betartásával.
(5) Az Egyesület gazdálkodásáért az Alapszabály által meghatározott felelősségkörben az Egyesület elnöke felelős, aki a gazdálkodás helyzetéről az Elnökség ülésein rendszeresen beszámol.
(6) Az Egyesület gazdálkodásáról – az Elnökség egyetértésével – a küldöttgyűlésnek az elnök köteles beszámolni. Az Egyesület működésének és gazdálkodásának ellenőrzéséről, az ellenőrzés eredményéről és megállapításairól a Felügyelőbizottság az Elnökséget, majd a küldöttgyűlést tájékoztatja.
(7) Az Egyesület az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet készít, amelyet az Elnökség jóváhagyásával az Egyesület elnöke terjeszt a küldöttgyűlés elé.
(8) Az Egyesület a közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel, és az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel.
(9) Az Egyesület gazdálkodásával kapcsolatos intézkedésekre az Elnökség felhatalmazása alapján az elnök, illetve meghatározott jogkörben az egyesületi igazgató jogosult.
(10) Az Egyesület adminisztratív és gazdasági tevékenysége jogszerűségének ellenőrzését indokolt esetben belső ellenőr eseti megbízásával lehet biztosítani.

V. AZ EGYESÜLET OKMÁNYTÁRA, SZAKLAPJAI

22. § Az Egyesület okmánytára és a Határozatok Tára
(1) Az okmánytárban – amely magában foglalja a Határozatok Tárát is – kell elhelyezni az Egyesületnek a hatályos jogszabályok, és más belső előírások szerint megőrzendő dokumentumait.
(2) A küldöttgyűlés, az Elnökség és a Felügyelőbizottság döntéseit a titkárság a Határozatok Tárában nyilvántartja. Ebben fel kell tüntetni a döntések tartalmát, időpontját, hatályát, a támogatók és ellenzők számarányát (és lehetőség szerint személyét).
(3 Az Egyesület döntéseinek az érintettekkel való közléséről írásban, igazolható módon (könyvelt postai küldeményként vagy a kézbesítés tényét visszaigazoló e-mail útján) az egyesületi igazgató gondoskodik.

23. § Az Egyesület szaklapjai
(1) Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület céljai megvalósítása érdekében megalakulása óta gondoskodik a Péch Antal által 1868-ban alapított Bányászati és Kohászati Lapok kiadásáról, amelynek kiadói joga az Egyesület tulajdonát képezi.

VI. HATÁLYBA LÉPTETŐ RENDELKEZÉSEK

24. § Hatályba léptető rendelkezések
(1) A jelen Alapszabály által nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv vonatkozó rendelkezései, illetve az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezései az irányadók.
(2) Az Alapszabály módosítását és jelen, a módosításokkal egybeszerkesztett szövegét a 2021. november 20. napján megtartott 112. rendkívüli küldöttgyűlés hagyta jóvá azzal, hogy a jelen módosított Alapszabály 2022. május 1. napján lép hatályba.

Budapest, 2021. november 20.

 

………………….
Dr. Hatala Pál
az OMBKE elnöke

 

Ellenjegyzem, egyben tanúsítom, hogy a jelen okirat megfelel az alapszabály módosítások alapján hatályos tartalmának.
Budapest, 2021. november 20.

 

…………………………………………
Dr. Nagy Krisztina ügyvéd
Dr. Nagy Krisztina Ügyvédi Iroda
1065 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 51. I/5
KASZ: 36065842

1. melléklet
Az Egyesület jelképeinek ismertetése

1.) Az egyesületi pecsét:
a) kör alakú, benne kör alakban az Egyesület neve, alul két pont között az 1892 évszám, középen öntőüst, benne bányászjelvény;
b) lenyomata fekete;
c) a pecsétnyomót (hivatali bélyegzőt) kiálló betűkkel és ábrával kell készíteni az 1. ábra d1=12 mm méretsora szerint (d4=30 mm). A betűk magassága 2,4 mm, típusa az 1. ábra szerinti;
d) okiratokhoz, díszoklevelekhez függő műanyag pecsét (viaszpecsét utánzat) készíthető betűkkel és ábrával az 1. ábra d1=16 mm méretsora szerint (d4=40). A betűk magassága 3,2 mm, típusa az 1. ábra szerinti;
e) a függő pecsét színe vörösbarna;
f) az Egyesület hivatali címbélyegzője jelvény nélküli, téglalap alakú. egyenes sorokban az Egyesület neve, címe, telefonszáma.

 

 

 

1.ábra

2.) Az egyesületi jelvény:
a) kör alakú, a körgyűrűben felül az 1892 évszám, jobb és bal oldalt ponttal elválasztott 6–6 levélből álló díszítés, alul az Egyesület nevének rövidítése. A körgyűrűn belül öntőüst, ezen belül bányászjelvény;

b) alakját és méreteit a 2. ábra határozza meg. A betűk magassága d1=2,5 mm, típusa a 2. ábra szerinti;

c) színe fekete-fehér;

d) a hordozható kivitel anyaga ezüstözött fém. Készíthető két nagyságban: a d1=4 mm (d4=10 mm) méretsor szerint színezetlen kivitelben, és a d1=8 mm (d4=20 mm) méretsor szerint fekete zománcozással. Az ezüstözött (fehér) részek kiemelkednek;

e) az emlékplaketten és az érmen lévő jelvény a d1=20 mm (d4=50 mm) méretsora szerint öntött vagy gravírozott kivitelben készül;

f) a jutalmazási érmeken ábrázolt jelvényhez a d1 méretsorból bármelyik nagyság választható, kivitelében az érme stílusához igazodva;

g) nyomtatott vagy festett kivitelben mindegyik nagyság alkalmazható.

 

 

 

2. ábra

3.) Az egyesületi zászló:
a) álló téglalap alakú, két oldalán eltérő kialakítással. A felső keskeny oldalán bújtatott függesztőrúddal és zárógömbökkel, az alsó keskeny oldalán végig rojttal és két bojttal;
b) anyaga műselyem. Alakját és méreteit a 2., 3. és 4. ábrák határozzák meg mindegyik méretnagyságban;
c) dekorációs célra bármelyik nagyság alkalmazható. Asztali zászlóként a d1=25 mm (L=210 mm; S=140 mm) méretsora szerint, talpas zászlórúddal készülhet. A zászlón a jelvény és a felirat készülhet szövéssel, hímzéssel, rátétként vagy festési eljárással, illetve ezek változataival;
d) az ünnepségeken használt hordozható zászló mérete a d1=160 mm (L=1500 mm; S=900 mm) méretsor szerint készül. Elhelyezésétől függően zászlórúddal is kiegészíthető. A zászlórúd végére korona készíthető. A zászló két oldala hímzett és bélelt kivitelű;
e) a zászló „A” oldalának kialakítása a 3. ábra szerinti. Az eredeti színeket és formát tartalmazó dokumentáció az Egyesület okmánytárában található. A zászló alapszíne zöld, a rojtok színe arany. A két hosszanti oldalszélen a nemzeti jelleget megadó háromszínű „farkasfog” sor helyezkedik el. A zászló közepén fekete színnel az Egyesület jelvénye, melyben a kalapács és az ék aranyszínű, körülötte fekete színnel az Egyesület neve található. Az Egyesület neve alatt arany színnel a „JÓ SZERENCSÉT!” felirat látható;
f) a zászló „B” oldalának kialakítása az 4. ábra szerinti. Alapszíne hosszanti felezéssel zöld-fekete. A zászló közepén aranyszínű gyűrűben, két félkör alakú zöld-bordó mezőben az 5. ábra szerinti szimbólumok láthatók. Ezekben az ék és a kalapács fekete, az üst szürke színű. A körgyűrű alatt szimmetrikus leveles ág helyezkedik el, ezek színe arany, nemzeti szalaggal. A zászló alsó részén a másik oldallal egyező „JÓ SZERENCSÉT!” felirat olvasható;
g) a függesztőrúd anyaga könnyűfém vagy műanyag cső, a zárógömb aranyszínű üreges fém.

 

 

3. ábra

 

 

 

4. ábra

2. melléklet
Az OMBKE által végzett közfeladatok jogszabályi hivatkozásai

Az Alapszabály I. fejezet 2. §-ának (4) bekezdése szerint az Egyesület közhasznú szervezetként működik, közhasznú tevékenységét közfeladatok ellátásával végzi. A közfeladatok jogszabályhelyekre való hivatkozását a következő felsorolás tartalmazza:

1.) Tudományos tevékenység, kutatás

a) 2014. évi LXXVI. törvény a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról. Együttműködés a középtávú tudomány-technológia és innováció politikai stratégiájának kialakításában, a kutatás-fejlesztésben foglalkoztatottak szakmai felkészültségének javítása és társadalmi elismertségük elősegítése.
(Miskolci Egyetem–OMBKE együttműködési megállapodás. Együttműködési szerződések a pártoló tag vállalkozásokkal, a Magyar Bányászati Szövetséggel, a Bányavállalkozók Országos Egyesületével, a Magyar Öntészeti Szövetséggel és a Magyar Fémszövetséggel.)

2.) A bányászati és kohászati szakirodalom, a magyar bányászat és kohászat szakmai nyelvezetének ápolása

a) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (Bt. 49/A. § (3) bekezdés) és a Bt. végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 21.) Korm. rendelet (32/A §).
(OMBKE–MBFH együttműködési szerződés)
b) Alaptörvényi szabály a Magyar Tudományos Akadémiáról (X. cikk (3) bekezdés) és az MTA-ról szóló 1994. évi XL törvény 3.§-ában meghatározott közfeladatokban való szerepvállalás.
(Az MTA a BKL mindhárom lapját, mint lektorált lapot tartja nyilván.)
c) 2010. évi CLXXXV. törvény a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról (41. és 46. §)

3.) Továbbképzés, ismeretterjesztés, munkavédelem

a) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (Bt. 49/A. § (3) bekezdés) és a Bt. végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 21.) Korm. rendelet (32/A §).
Biztonsági munkavédelmi feladatok.
(OMBKE–MBFFI együttműködési megállapodás.)
b) A munkavédelemről szóló 1993. évi XC1I1. törvény.
Munkavédelmi oktatás, továbbképzés: közreműködés az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek oktatásával, továbbképzésével és a munkavédelmi felelősök képzésével kapcsolatos hatósági és munkáltatói feladatok ellátásában.
(OMBKE–MBFFI–BDSZ együttműködési megállapodás.)
c) A hites bányamérőkről szóló 12/2010. (III. 4.) KHEM rendelet alapján a bányamérők (hites bányamérők) továbbképzése.
(OMBKE–MBFH együttműködési megállapodás.)
d) A tervező- és szakértőmérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény alapján kreditpontos konferenciák és továbbképzések tartása.
(OMBKE–MMK együttműködési megállapodás.)
e) A Gazdasági Kamarákról szóló 1999. évi. CXXI. törvény
(Együttműködési megállapodás a Kereskedelmi és Iparkamara Tolna megyei szervezetével.)
f) A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, és a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény alapján részvétel,
közreműködés a nemzeti közoktatásban, köznevelésben, szakképzésben és a felsőoktatásban, illetve ezeknek a közfeladatoknak a támogatása.
(Együttműködési megállapodás a Miskolci Egyetemmel.)

4.) Ipartörténeti jelentőségű emlékek, emlékhelyek védelme, ápolása

a) A bányászatról szóló 1993. évi XLVII1. törvény (Bt. 49/A. § (3) bekezdés) és a Bt. végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 21.) Korm. rendelet (32/A §).
Ipartörténeti jelentőségű emlékek őrzése, ápolása.
(OMBKE–MBFH együttműködési megállapodás.)
b) A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (61/C. § (3) bekezdés).
Nemzeti emlékhelyek védelme.
(Együttműködési megállapodás a Magyar Bányász Települések Országos Szövetségével.)

5.) Bányász-kohász hagyományok ápolása, a magyarságtudat erősítése

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (Bt. 49/A. § (3) bekezdés) és a Bt. végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 21.) Korm. rendelet (32/A. §).
Bányászhagyományok ápolása.
(OMBKE-MBFH együttműködési megállapodás.)

6.) Bányásznapi, Szent Borbála-napi megemlékezések

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (Bt. 49/A. § (3) bekezdés) és a Bt. végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 21.) Korm. rendelet (32/A §).
Bányásznapi megemlékezések, Szent Borbála-napi megemlékezések.

7.) Kulturális örökség helyi védelme

a) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. (3. § (1) és a 13. § (1) 7. pont.
Kiemelt kulturális örökség védelme.
b) A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (5. § (1) bekezdés)
Kulturális örökség védelme.
A nemzeti és az egyetemes kulturális örökség feltárásának, tudományos feldolgozásának, megóvásának, védelmének, fenntartható használatának és közkinccsé tételének segítése.
c) A kulturális javak védelméről és muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény.
Helyi értékek megőrzése, hagyományőrzés. A kulturális örökség helyi és országos védelme érdekében a kulturális javak gyarapításának, megőrzésének, tudományos feldolgozásának, a jövő nemzedékek számára történő átörökítésének támogatása a muzeális intézmények és közgyűjtemények tevékenységének segítésével.
d) A helyi önkormányzatok, egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. tv. (121. § a.) és b.) pontok).
Kulturális tevékenység segítése, közösségi kulturális hagyományok, értékek ápolása.
(Együttműködési szerződés a Miskolci Önkormányzattal, valamint múzeumi alapítványokkal.
A selmeci örökséget ápoló öt megyei jogú város – Selmecbánya, Miskolc, Dunaújváros, Székesfehérvár, Sopron – és az OMBKE együttműködési szerződése.
Együttműködési szerződés az OMBKE és a Magyar Bányász Települések Országos Szövetsége között.)

8.) Határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység

a) A nemzetiségiek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény.
b) A Bethlen Gábor Alapítványról szóló 2010. évi. CLXXXII. törvény és a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény (18. §) megvalósításával kapcsolatos közfeladatok.
(Együttműködési szerződés az OMBKE és EMT között.)

9.) Földtani természeti értékek (földtani, felszínalaktani képződmények, alapszelvények, ásványok, ásványtársulások, ősmaradványok és a nyilvántartott ásványvagyon) védelme

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény és a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény alapján közreműködés a földtani közeg és az ásványi nyersanyagok megkutatottsági szintjének növeléséhez, az adatok nyilvántartásához, megőrzéséhez fűződő közérdek érvényesítésében.
(Az OMBKE részvétele a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálatról szóló 161/2017. (VI. 28.) Korm. rendelet végrehajtásával kapcsolatos Magminta Bizottságban.) 

 

 

 

Az OMBKE szakosztályainak és helyi szervezeteinek jegyzéke

Bányászati Szakosztály helyi szervezetei: Bakonyi, Borsodi, Budapesti, Dorogi, Hegyaljai, Mátrai, Mátraaljai, Mecseki, Nógrádi, Oroszlányi, Rudabányai, Tatabányai, Tapolcai, Veszprémi

Kőolaj-, Földgáz- és Vízbányászati Szakosztály helyi szervezetei:

Budapesti, Dunántúli, Alföldi, Vízfúrási

Vaskohászati Szakosztály helyi szervezetei:

Budapesti, Dunaújvárosi,Borsodi

Fémkohászati Szakosztály helyi szervezetei: Budapesti, Ajkai, Csepeli, Inotai, Kecskeméti, Székesfehérvári, Mosonmagyaróvári, Tatabányai

Öntészeti Szakosztály helyi szervezetei:

Apci, Budapesti, Csepeli, Diósgyőri, Észak-Dunántúli regionális, Székesfehérvári, Sátoraljaújhelyi, Szegedi

Egyetemi Osztály

Salgótarjáni Osztály

 

Az OMBKE szaklapjainak jegyzéke:

 

Bányászati és Kohászati Lapok BÁNYÁSZAT,

Bányászat Bányászati és Kohászati Lapok KOHÁSZAT

Bányászati és Kohászati Lapok, KŐOLAJ- és FÖLDGÁZ